Ez a lekvárral töltött bukta recept már 100 éve létezik, és máig verhetetlen.

Készítmény

Nagyapám receptje szerint a jó bukta kulcsa a türelemben és a szeretetben rejlik. Azzal kezdem, hogy az élesztőt langyos tejben feloldom egy kevés cukorral – ez a könnyű és levegős tészta titka. Közben egy nagy tálban összekeverem a lisztet, a cukrot és egy csipet sót. Ezután hozzáadom a tojássárgáját, az olvasztott margarint, végül a tejes-élesztős keveréket. Kézzel dagasztom, amíg puha, rugalmas és sima tésztát nem kapok, ami már nem ragad a kezemhez, de puha tapintású marad.

Letakarom, és meleg helyen hagyom kelni körülbelül 45 percig, hogy kitáguljon és levegős legyen. Miután jól megkelt, enyhén lisztezett felületen kb. 1 cm vastagságúra nyújtom, majd négyzetekre vágom. Minden négyzet közepébe egy teáskanál házi lekvárt teszek – általában őszibarack- vagy szilvalekvárt használok, mivel ezek jól bírják a sütést, és tökéletes egyensúlyt biztosítanak az édes és a savanykás íz között. Ezután óvatosan feltekerem őket, és egy kiolajozott tepsire helyezem őket a varrásukkal lefelé, szorosan egymáshoz nyomva, hogy egyenletesen süljenek, de levelesek maradjanak.

Fedezzen fel többet

sütemények

gyümölcsök

Sütés előtt húsz percig pihentettem őket a sütőlapon. Ez az apró lépés adja meg nekik azt az egyedi puha állagot, amire mindenki azt fogja mondani: „Pont, mint a nagyié!” Végül megkenem őket felvert tojással, és előmelegített sütőben 180°C-on körülbelül húsz-huszonöt percig sütöm, amíg aranybarnák nem lesznek.

Frissen a sütőből, finom illat tölti be a konyhát. Tudom, hogy ez az a fajta sütemény, ami mindig mosolyt csal az arcodra. Még finomabb melegen, porcukorral meghintve, egy csésze tejjel vagy forró csokoládéval tálalva: az egyszerű boldogság íze.

 

For complete cooking times, go to the next page or click the Open button (>), and don't forget to SHARE with your Facebook friends.